«

»

szept 21

Szellemvilág…

Kapcsolat a szellemvilággal

A szellemek jelenléte nem véletlen. Szerintem nem az a megoldás a szellemek megjelenése esetén, hogy megijedjünk és mindent megtegyünk a leggyorsabb kifüstölésükért, eltávolításukért. Általában nem véletlenül jönnek hozzánk. A szellemekkel lehet és ajánlatos is kommunikálni, párbeszédet folytatni avagy „beszélgetni”. A beszélgetés leginkább abban áll, hogy a hangosan vagy magunkban feltett kérdésre válaszként kapunk egy érzést vagy a fejünkben megjelenik a választ tartalmazó gondolat. Ekkor bármilyen meglepő is, próbáljuk meg elfogadni a kapott üzenetet. És foglalkozni vele.

 

A szellemek legtöbb esetben vagy nekünk szeretnének segíteni vagy tőlünk, mint nyitott személyiségektől szeretnének segítséget kérni más személyek kapcsán.

A Föld ezen környékén igyekeztek felszámolni és kiirtani, bűnös tevékenységnek bélyegezni, tekinteni a szellemekkel, a halottaink lelkével való kapcsolattartást. A mai napig él a természet közeli népeknél ez a kapcsolódási típus. És még a távoli testvéreinknél, a mongoloknál is. Mi inkább a temetőbe járunk. A mongolok nem járnak temetőkbe. Fölöslegesnek tartják, mert az elhunytak szellemeit bármikor meghívhatják körükbe. Ha szükségét érzik, beszélgethetnek velük.

A kapcsolódásban szerintem a legnagyobb problémát az ismeretlentől való félelem okozza. Ha a kapcsolat felvétele nem megy simán. Nem tudjuk elindítani a párbeszédet, akkor érdemes gyertyát, mécsest gyújtani. Akár a teamécses is tökéletesen megfelel. Én általában 3 teamécsest szoktam gyújtani. Majd ezt követően igyekszem a felmerült gondolataimra gondolni. A kapott gondolatokat igyekszem összevetni az előzőekkel. Sokszor erre a lépésre is szükségem van bizonyos jelzések, bejelentkezések esetén.

Szintén távoli rokonainknál, a tibetieknél szokás, hogy az étkezések elején, a feltálalt ételeket először felkínálják a jelen levő szellemeknek. Vagy pl. a szekrény tetejére emberi étkeket raknak ki. Én gyakran élek mindkét szokással, hagyománnyal. Az a tapasztalatom, hogy az egyébként támadóan fellépő szellemeket is le lehet „kenyerezni”. A felkínált étkekkel megváltozik a hozzámállásuk és barátként, segítőként lépnek fel.

Az, hogy kopognak a lakásban, sem kell tragikusan felfogni. Legalább tudja az ember, hogy nincs egyedül.

Korábbi írásaimban már jeleztem, hogy a felállított piramisok minden esetben kaput nyitnak a külvilágra. Egy ajtó nyílik a magasabb dimenziók felé, ahonnan fogadhatunk „vendégeket”. Gyakran az érkező „vendégek” nem is hozzánk jönnek. Ugyanis nincs velünk dolguk. Csak a kíváncsiság, a lehetőség hajtja őket.
Ha gondod van a téged körülvevő szellemekkel, szívesen beszélgetek erről veled.

A végén, de nem mellékesen szeretném megemlíteni, hogy léteznek minket akadályozó, bántó szellemek. Ezeket érdemes kezelni, hogy az erőforrásainkat ne rabolják el. Az életünkben, a ránk kiszabott, általunk felvállalt tevékenységeinkben ne gátoljanak meg. De ez egy másik történet.

 

 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!